Bevezető

Rácz-Fodor Sándor vagyok, aki 1954-ben befejezve az általános iskola 8. osztályát egy évi gimnáziumi tanulás után 1955 szeptemberében a középfokú Bajai Tanítóképző második osztályába nyertem felvételt.

Itt váltam felnőtté. (Az 1956-os forradalomban való részvételem is segített ebben.)

Az önállóságomat a kollégiumi lét adta meg.

1959-ben okleveles tanító lettem és ezt követően 45 éven át  tanítóként, majd tanárként, majd főiskolai oktatóként végeztem munkámat.

Életutam állomásai

- 1940. február 18-án, Prónayfalván (Tázlár) születtem. Az általános iskola elvégzése után egy évi gimnáziumi tanulást követően a Bajai Tanítóképzőbe nyertem felvételt, amely akkor középfokú intézet volt. 1958-ban érettségiztem és a kötelező gyakorlóév után 1959-ben kitűnő képesítéssel tanítói oklevelet szereztem.
- Tanítói munkámat tanyai iskolában kezdtem. Tázlár-Szanksarok pusztán négy évig összevont felső tagozatos 5-8 osztályú csoportot tanítottam.
Felsőfokú tanulmányaimat a Szegedi Tanárképző Főiskolán kezdtem, de egy tanulmányi év után felvételt nyertem a József Attila Tudományegyetemre. Tanulmányaimat a kötelező katonai szolgálat miatt meg kellett szakítanom, és csak egy év után tudtam folytatni. 1970-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szereztem.
- Tanítói, majd szaktanítói tevékenységem ebben az időben a Kiskőrösi Bem József, később a Petőfi Sándor általános iskolához kötődött.
- Egyetemi tanulmányaim befejezésével a Középiskolai Diákotthonban főhivatású nevelőtanárként dolgoztam 1973-ig Kiskőrösön.
Kiskőrösről ekkor Bajára költöztem, ahol a Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolába magyar-történelem szaktanárként alkalmaztak.
- 1978 szeptemberében a Bajai Tanítóképző Főiskola által meghirdetett adjunktusi beosztást pályáztam meg a közművelődési tanszékre. Pályázatomat azzal a feltétellel fogadták el, hogy kiegészítő szakként az Eötvös Lóránd Tudományegyetem közművelődési szakát is el kell végeznem. Az egyetemet befejezve 1981-ben jeles eredménnyel népművelési előadói oklevelet kaptam. Ezt követően szakdolgozatomat értékelő tanári vélemény alapján doktori értekezés elkészítését vállaltam a szabad művelődés időszakának (1945-1949) a tanítóképzőnkhöz kapcsolódó történetéről. Doktori dolgozatomat az Egyetemi Tanács elfogadta, és a doktori szigorlat után 1985 júniusában bölcsésztudományi doktorrá avattak "pedagógiai (közművelődési) tudomány"-ban.
- A bölcsészdoktori címet pedagógiai (közművelődési) tárgyban 1985-ben nyertem el.
- A doktori értekezésem kibővítésével a Szegedi Akadémiai Bizottság pályázatára jelentkeztem, tanulmányomat a Bács-Kiskun megyei középfokú tanítóképzőkről szóló kötetben megjelentették. 

- Tanári munkám elismeréseként 1985-ben Kiváló Munkáért Kitüntetésben részesített a miniszter.
- Az 1988-as évben lehetőség teremtődött az iskolatörténeti múzeum létrehozására. Főigazgatói megbízással ekkor szereztem be az Ópusztaszeren őrzött történeti anyagból tárgyi emlékeket és a Kecskeméti Levéltárból írásos dokumentumokat. A megnyitásra 1988 szeptemberi tanévnyitón került sor. Dr. Szövényi Zsolt nyitotta meg, az 1870-től működő tanítóképző múzeumát.
- Ezt követően kapcsolódtam be az „Ezeréves a magyar iskola alapítvány” munkájába. Pályázati támogatással elkezdtem a Bács-Kiskun megyében még fellelhető tanyai iskolák fényképei megörökítését. A felvételekből és a tárgyi emlékekből ideiglenes kiállítás jött létre, amelyet az Országos Tantárgypedagógiai Konferencián mutattak be a főiskolán.
- Az Országos Pedagógiai Könyvtár is támogatta tevékenységem, és ösztönöztek, hogy az Ezer éves a magyar iskola jubileumára állandó múzeumi kiállítást hozzak létre. A főiskola ehhez jelentős támogatást adott azzal, hogy tantermet és megfelelő tárlókat biztosított számomra. A múzeumi termet és kiállítási anyagot az OPKM igazgatója, Dr. Horváth Tibor vette át az alapítvány nevében 1995-ben. Állandó kiállításként még ma is látogatható. Az állandó kiállításként működő múzeumi tanterem létrehozásáért Eötvös aranyéremmel tüntetett ki. Dr. Kelemen Elemér a kuratórium elnöke, s a főiskola is átvette az emlékplakettet 1996-ban.
- Főiskolai tevékenységem ezután a Magyar Nyelvi Tanszékhez kapcsolódott, ahol gyermekirodalmat és tantárgypedagógiát oktattam.
- Az 1997-es évtől három éves megbízással fakultásigazgató-helyettesi feladatot is elláttam. Óráim megtartása mellett a hallgatók tanítási gyakorlatait irányítottam a gyakorló iskolákkal együttműködve. 2000-ben kértem a nyugdíjam megállapítását, mivel a 60. évet betöltöttem. Az akkori bonyolult szabályok következtében előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultam 41 év beszámításával. Az 1997-es törvény alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt 2002 február 18-án érem el, ezért maradt alapnyugdíjam 57.711,- forint a felmentésem után is. 2001-ben kinevezésem határozatlan idejűvé vált és kértem a továbbdolgozás lehetőségét.
- Továbbfoglalkoztatásom a főigazgató engedélye alapján 2002. február 18-ig tartott. Ekkor töltöttem be a 62-ik életévemet, ezzel elérve az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ennek következtében az akkor érvényes törvényekre hivatkozva közalkalmazotti jogviszonyomat felmentéssel megszüntették, s ez azt jelentette, hogy 2002 szeptemberétől már nem taníthattam tovább a főiskolán. (Később, 2013-ban igazolás kaptam arról, hogy az Eötvös József Főiskolával 1978. 08. 16-tól 2004. 06. 15-ig közalkalmazotti jogviszonyban álltam.)
- Mivel tanári munkámat tovább kívántam folytatni, pályázatot adtam be a Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Szakközépiskola által meghirdetett magyar szakos tanári állásra. Ekkor költöztem Debrecenbe. A pályázatom elfogadásával a tanévet már ebben az iskolában kezdtem részmunkaidős nyugdíjas tanárként határozott idejű kinevezéssel.
- Tanári munkám három tanév után 2004. október 7-én szűnt meg. Ekkor lettem véglegesen nyugdíjas.
- Az iskola igazgatójának hivatalos igazolása alapján közalkalmazottként eltöltött munkaidőmet 45 év, 5 hónap és 13 napban állapították meg, amely 16588 nap szolgálatot jelent.
- A főiskolával való 24 éves kapcsolatom a munkavégzés alóli felmentésem után sem szakadt meg. A Pedagógiai Fakultás Főigazgatója (Dr. Albertné Herbert Mária) Debrecenbe költözésemkor megbízási szerződést kötött a főiskola történetének megírására. A monográfiát a szerződés szerint 2 kötetre tervezve (1870-1945-re illetve 1945-1996-ig) kellett kéziratban elkészíteni. A kézirat lektorálására Dr. Kelemen Elemér neveléstörténészt bízták meg. Kéziratomat átdolgozásra küldte vissza, amelyet elvégeztem.
- A főiskolán a közbeni vezetőváltás miatt nem jelentették meg a könyv formájára tervezett kötetet. Belső kiadványként, ismeretlen példányban jelentettek meg egy kötetet, amely nem felelt meg az eredeti szerződésben foglaltaknak, s a szerzői jognak sem. 2010-ben a város polgármesterének támogatásával Debrecenben magánkiadónál jelent meg a szerző által is elfogadott formában a monográfia „A bajai tanítóképzés története 1870-1996-ig” címmel. A kötetet a főiskola 140. éves évfordulóján adtam át a jelenlevő főiskolák képviselőinek. A kapcsolat folytatásaként 2009 szeptemberében 50 éves szolgálatom alapján Aranyoklevelet adtak át számomra.
Tanítói tanári pályámat jelentős tanáregyéniségek egyengették, segítették. Ma is példaképeim Meleg József a tanítóképzőben, Ilila Mihály a JATE-n, B. Gelencsér Katalin, Dr. Maróti Andor az ELTE-n, Dr. Mészáros István és Dr. Kelemen Elemér neveléstörténész, valamint főiskolai hallgatóim, akiktől én is sokat tanultam.

Magánéletemről annyit kívánok közölni, hogy 40 éves lányom, Erdei Márta férjével Erdei Károllyal és 5 éves gyermekükkel Baján élnek abban a családi házban, ahol született. Mindketten általános iskolai tanárok. Én élettársi kapcsolatban élek 2002 óta egy debreceni tanárnővel.

Fontosabb tudományos munkáim

  • A dolgozók és parasztdolgozók tanítóképzése a bajai tanítóképzőben és partikuláiban 1946-1969 között. In.: EJTKF Tudományos Közlemények 1. kötet, Baja, 1987. 46-62. p.
  • A Bajai Állami Tanítóképző 1870-1880. In.: EJTKF Tudományos Közlemények 3. kötet, Baja, 1989. 99-106. p.
  • A Bajai Állami Tanítóképző történetéből. In.: Fejezetek a padagógusképzés történetéből. I. Bács-Kiskun megye. Szeged, 1990. MTA Területi Bizottsága. 349-469. p.
  • A nemzetiségi tanítóképzés története 1870-1970. In.: EJTKF Tudományos közlemények 7. Baja, 1993. 129-141. p.
  • A bajai tanítóképző alapítása. In.: EJTKF Baja, 1993. 26-32. p.
  • Továbbképző tanfolyamok a bajai tanítóképzőben. In.: EJTKF Baja, 1995. 22-41. p.
  • Az állami tanítóképzőtől az Eötvös József főiskoláig. EJTKF kiadó (belső kiadvány). Felelős kiadó: Dr. Major János rektor.
  • Rácz-Fodor Sándor: A Bajai Tanítóképzés története 1870-1996-ig 261. p. Debrecen Daburan Decor Nyomda 2010.
  • A magyar művelődés kálváriája az elszakított területeken. 2001. Bácsország Vajdasági Honismereti Szemle (Dr. Vékony László szerkesztő)


Fontosabb előadásaim

  • 120 éves a bajai tanítóképzés EJTF 1990 Baja
  • Bellosits Bálint, a néprajzkutató bajai tanár (Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2001 Lendva,Szlovénia)
  • Az 1938-as liceumi törvény és annak végrehajtása a Bajai Tanítóképzőben
  • A Kodolányi János Főiskola konferenciája (2012 Fürstenfeld, Burgerland)

 

Egyesületi tevékenységeim

  • A Magyar Népművelők Egyesületének Országos Konferenciáin részvétel és előadások 1980-1988-ig
  • A Honismereti Szövetség Országos Konferencián való részvétel és előadások 1990-2012-ig
  • A Debreceni Déri Múzeum Baráti Körének tagjaként és előadójaként önálló előadás Radnóti Miklós és Latinovits Zoltán életművéről, társszereplőként a Hitvalló magyar irodalom című sorozatban szereplőként (Mécs László, Mindszenti Gedeon, Wass Albert, Remenyik Sándor, Pilinszky János előadásokon)
  • Sík Sándor életművének és műveinek előadója 2014-ben

 

Egyéb hobbiszerű munkálkodásaim

  • 1973-tól a Magyar Éremgyűjtő Egyesület tagja és éremgyűjtő
  • 2000-től kiállító fotós a „virágok titkai” című makrofotókból. 2000-ben Lendván, 2001-ben Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Csantavéren, Muzslya MIRK, Kolozsváron, Kunszentmiklóson, Győrött, 2002-ben Debrecenben, 2005-ben Debrecenben CSAT egyesületben, 2006-ban Debrecenben a Benedek Elek könyvtárban, 2009-ben Debrecenben a Déri Múzeumban.